Az érdekelt felek elemzése alapvető eszközzé vált a modern fenntarthatósági jelentéstétel bonyolultságában eligazodó vállalatok számára. Mivel a vállalatok a vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelv (CSRD) és az európai fenntarthatósági jelentéskészítési szabványok (ESRS) értelmében egyre nagyobb szabályozási nyomással szembesülnek, az érdekelt felek erőteljes bevonására nagyobb szükség van, mint valaha. Ezek az új jelentéstételi keretrendszerek bevezették a kettős lényegesség fogalmát, amely a pénzügyi és a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) hatásokat egyaránt hangsúlyozza.
Ebben az útmutatóban megvizsgáljuk az érdekelt felek elemzésének fontosságát a kettős lényegesség összefüggésében, elmagyarázzuk, hogyan illeszkedik a fenntarthatósági jelentéstételi keretrendszerbe, és gyakorlati lépéseket és legjobb gyakorlatokat mutatunk be a helyes elkészítéséhez. Akár új a koncepció, akár a megközelítést szeretné továbbfejleszteni, ez az átfogó útmutató eszközöket ad az érdekelt felek elemzésének ésszerűsítéséhez és a felmerülő szabályozási követelményekkel való összehangolásához.
Mi az a kettős lényegesség, és miért fontos az érdekelt felek elemzése?
A kettős lényegesség a CSRD szerinti modern ESG-jelentések alapja. Ez megköveteli a vállalatoktól, hogy a lényegességet két szempontból értékeljék:
- Pénzügyi lényegesség: Hogyan befolyásolhatják a fenntarthatósági kérdések, például az éghajlati kockázatok, a vállalkozás pénzügyi teljesítményét.
- Hatás lényegessége: Hogyan hat az Ön üzleti tevékenysége a környezetre, a társadalomra és a tágabb értelemben vett érdekeltek közösségére.
A hagyományos lényegességgel ellentétben, amely kizárólag a pénzügyi kockázatokra összpontosít, a kettős lényegesség a hatások szélesebb spektrumát foglalja magában. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozásoknak nem csak azt kell értékelniük, hogy az éghajlatváltozás és a társadalmi kérdések hogyan hatnak az eredményükre, hanem azt is, hogy a működésük hogyan járul hozzá – vagy hogyan enyhíti – ugyanezeket a kihívásokat.
Ez a váltás megköveteli, hogy a vállalkozások együttműködjenek az érdekelt felekkel, hogy megértsék aggodalmaikat. Itt jön a képbe az érdekeltek elemzése. Az érdekeltek elemzése az a folyamat, amelynek során azonosítjuk, rangsoroljuk és bevonjuk azokat a kulcsfontosságú csoportokat, akiket az Ön vállalkozása érint, vagy akiknek befolyása van rá. Ezek közé a csoportok közé tartoznak az alkalmazottak, az ügyfelek, a helyi közösségek, a beszállítók, a részvényesek, a nem kormányzati szervezetek, a szabályozó szervek, sőt még a természet is, amelyet néha „csendes érdekelt félnek” neveznek.
Az érdekelt felek meglátásainak szisztematikus összegyűjtésével a vállalatok biztosíthatják, hogy a kettős lényegességi értékelésük a legfontosabb kérdéseket ragadja meg, így fenntarthatósági jelentéseik hitelesebbek, megvalósíthatóbbak és az érdekelt felek elvárásainak megfelelőbbek lesznek.
Az ESRS az érintett érdekelt felekkel való aktív eszmecserét ajánlja, de nem teszi ezt kötelezővé. Az érdekeltek aggályait azonban figyelembe kell venni:
” A lényegesség értékelését az érintett érdekelt felekkel folytatott párbeszéd alapozza meg. A vállalkozás kapcsolatba léphet az érintett érdekelt felekkel vagy azok képviselőivel (például munkavállalókkal vagy szakszervezetekkel), valamint a fenntarthatósági jelentéstétel felhasználóival és más szakértőkkel, hogy hozzájárulást vagy visszajelzést adjanak a lényeges hatásokra, kockázatokra és lehetőségekre vonatkozó következtetéseikről. ” (vö. ESRS 1, A függelék, AR 8, 2023)
Miért központi jelentőségű az érdekelt felek elemzése a kettős lényegesség szempontjából?
Az érdekelt felek elemzése több okból is központi szerepet játszik a kettős lényegességi értékelés sikerében:
- Tágabb perspektíva: Az érdekeltek gyakran olyan problémákat látnak, amelyeket a vállalatok esetleg figyelmen kívül hagynak. A különböző érdekcsoportoktól származó információk összegyűjtésével a vállalkozások olyan kockázatokat és lehetőségeket is azonosíthatnak, amelyek a pénzügyi adatok alapján nem feltétlenül tűnnek fel azonnal.
- Szabályozási megfelelés: A CSRD és az ESRS értelmében a vállalatoknak jelentést kell tenniük a különböző érdekcsoportokra gyakorolt hatásukról. E szempontok figyelmen kívül hagyása hiányos vagy nem megfelelő fenntarthatósági jelentésekhez vezethet.
- Bizalomépítés: Az érdekeltek egyre inkább elvárják az átláthatóságot. Azzal, hogy közvetlenül bevonják őket, a vállalatok bebizonyíthatják, hogy odafigyelnek a munkavállalók, az ügyfelek, a közösségek és más kulcsfontosságú csoportok aggodalmaira. Ez bizalmat épít és erősíti a kapcsolatokat.
- Jövőbiztosítás: Az érdekelt felek bevonása segít a vállalatoknak, hogy a kialakuló trendek előtt járjanak. A ma még jelentéktelennek tűnő kérdések holnapra jelentős kockázatokká válhatnak. Az érdekelt felekkel folytatott folyamatos párbeszéd révén a vállalatok előre láthatják a változásokat, és ennek megfelelően alakíthatják stratégiáikat.
Az érdekelt felek elemzésének legfontosabb lépései
A jól elvégzett érdekelt felek elemzése lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy értékes ismereteket gyűjtsenek, amelyek mind a pénzügyi, mind a hatás lényegességére vonatkozó információkat tartalmaznak. Az alábbiakban az érdekelt felek elemzésének legfontosabb lépéseit ismertetjük:
1. Az érdekelt felek azonosítása és rangsorolása
Az első lépés az, hogy azonosítsa az összes olyan érdekelt felet, akik relevánsak az Ön vállalkozása szempontjából. Ezek lehetnek belső érdekeltek (alkalmazottak, vezetőség, részvényesek) és külső csoportok (ügyfelek, beszállítók, közösségek, szabályozó szervek, nem kormányzati szervezetek és környezetvédelmi érdekeltek). Fontos figyelembe venni mind a közvetlen érdekelt feleket, akiket közvetlenül érint az üzleti tevékenysége, mind a közvetett érdekelt feleket, akiket a hosszú távú eredmények, például az éghajlatváltozás vagy a társadalmi egyenlőtlenségek befolyásolhatnak.
Az érdekeltek azonosítása után az érdekelteket a következők alapján kell rangsorolni:
- Befolyás: Mekkora hatalommal vagy befolyással rendelkeznek az üzleti döntéseidre? És mekkora befolyása van az érintettekre?
- Érdeklődés: Mennyire befolyásolja vagy érdekli őket az Ön vállalkozása?
- Tudás: Mennyire ismeri ezt az érdekelt felet és annak igényeit?
Egy egyszerű, a relevanciát (befolyást és érdeklődést) a tudással szembeállító érdekelt felek mátrixa segíthet annak szemléltetésében, hogy mely érdekelt feleket kell intenzívebben bevonni, és kinek a visszajelzései bírnak nagyobb súllyal.
Nem tudja, hol kezdje? Ne aggódjon! A Materiality Master végigvezeti Önt ezen a folyamaton, és automatikusan létrehozza az érdekelt felek mátrixát. Ingyenesen regisztrálhat és 7 napig tesztelheti az Materiality Master-t.
2. Az érdekelt felek bevonása és visszajelzések gyűjtése
A következő lépés az érdekeltek bevonása, hogy összegyűjtsük a számukra legfontosabb kérdésekkel kapcsolatos meglátásaikat. Megkülönböztetünk közvetlen vagy aktív, illetve közvetett vagy passzív bevonást.
E megbízások során a vállalatoknak arra kell összpontosítaniuk, hogy azonosítsák azokat az ESG-témákat, amelyeket az érdekeltek kiemelt fontosságúnak tartanak. Lényeges, hogy választ kapjanak a megfelelő kérdésekre, például:
- Melyek azok a legfontosabb környezeti, társadalmi vagy kormányzási kérdések, amelyek leginkább érintik ezt az érdekeltek csoportját?
- Teljes-e a lehetséges anyagi témák listája, vagy hiányzik valami?
- Hogyan hat a mi üzletünk ezekre a területekre?
- Egyetért az Önt érintő IRO-k (hatások, kockázatok és lehetőségek) értékelésével?
- Hogyan javíthatjuk gyakorlatunkat, hogy jobban megfeleljen az érdekelt felek elvárásainak?
Az érdekelt felek közvetlen bevonásának módszerei
Az érdekelt felekkel való közvetlen kapcsolattartás számos módszerrel történhet, többek között:
- Felmérések (digitális vagy személyes)
- Interjúk
- Fókuszcsoportok
- Műhelyek
- Nyilvános fórumok közösségek és nagyobb csoportok számára
Mindegyik módszernek megvannak a maga előnyei és hátrányai. A felmérések például skálázhatóak és lehetővé teszik a mennyiségi elemzést, míg az interjúk és a fókuszcsoportok mélyebb minőségi betekintést nyújtanak. A költség-haszon elemzés mindig központi szerepet játszik az érdekelt felek bevonásáról szóló döntésben. A közvetlen bevonásnak ezért jelentős hozzáadott értéket kell nyújtania.
Az érdekelt felek közvetett bevonásának módszerei
Bár az érdekelt felekkel való közvetlen kapcsolatfelvétel tökéletes ahhoz, hogy pontosan megválaszolja a kérdéseket, ugyanakkor nagyon időigényes is. Az ESRS megköveteli a szervezetektől, hogy figyelembe vegyék az érdekelt felek szempontjait. Ezt is hatékonyabban lehet megvalósítani. Íme néhány ötlet:
- Éves munkavállalói felmérés: Tekintse át és használja fel az éves HR-felmérés eredményeit, hogy kiszűrje a munkaerő legégetőbb témáit.
- Éghajlatjelentések: A természet csendes érdekelt fél. Nem igazán tud magáért beszélni. Vagy megkérheti a természetvédő civil szervezeteket, hogy beszéljenek a természet nevében, vagy elemezheti a hivatalos éghajlati jelentéseket, pl. az IPCC-jelentést, és felhasználhatja az adatokat az IRO-értékelések indoklásához.
- Minősítések és tanúsítványok: Képzelje el, hogy értékelnie kell a beszállítói bizonyos szempontjait. Ellenőrizze, hogy rendelkeznek-e megbízható tanúsítványokkal vagy minősítésekkel, amelyek bizonyítékként szolgálhatnak érvei alátámasztására.
Számos hatékonyabb lehetőség van arra, hogy figyelembe vegye az érdekelt felek véleményét anélkül, hogy aktívan részt kellene vennie velük.
3. Az érdekeltek inputjának elemzése és rangsorolása
Miután összegyűjtöttük a visszajelzéseket, itt az ideje elemezni és rangsorolni a felismeréseket. Az érdekeltek számos kérdést kiemelhetnek, az éghajlati kockázatoktól és a szén-dioxid-kibocsátástól kezdve a munkajogokig és a közösségi szerepvállalásig. Ezen kérdések rangsorolásához fel kell mérnie:
- Gyakoriság: Milyen gyakran említenek bizonyos kérdéseket több érdekelt fél által.
- Súlyosság: Az érintettekre vagy az üzleti tevékenységre gyakorolt hatás lehetséges nagyságrendje.
- Kijelölés: Hogyan illeszkednek ezek a kérdések a vállalat hosszú távú stratégiai céljaihoz és a szabályozási követelményekhez.
Ez a folyamat lehetővé teszi a leglényegesebb témák azonosítását, biztosítva, hogy fenntarthatósági jelentése tartalmazza a releváns ESRS-adatpontokat, hogy a vállalkozás és az érdekelt felek számára legfontosabb kérdésekkel foglalkozzon.
Az érdekeltek elemzése a gyakorlatban: eszközök és bevált gyakorlatok
Az érdekelt felek elemzésének elvégzése összetett és időigényes feladat lehet, de nem kell annak lennie. Az olyan lényegességi értékelési eszközök, mint a Materiality Master egyszerűsítik a folyamatot azáltal, hogy kereteket biztosítanak az érdekelt felek azonosításához és bevonásához, valamint visszajelzéseiknek a legrelevánsabb ESG-adatpontokhoz való hozzárendeléséhez. Ezekkel a kettős lényegességértékelési szoftvermegoldásokkal a vállalatok racionalizálhatják az érdekelt felek bevonásának folyamatát, biztosítva, hogy a kettős lényegességértékelésük átfogó és pontos érdekelt felajánlásokon alapuljon.
Az érdekelt felek elemzésének legjobb gyakorlatai:
- Kezdje korán: Ne várjon a jelentéstételi szezonig az érdekelt felekkel való kapcsolattartással. Kezdje el a folyamat korai szakaszában, hogy visszajelzéseik tükröződjenek a lényegességi elemzésben.
- Prioritások meghatározása: Ha lehetséges, használjon belső érdekelt feleket, és vegye igénybe az iparági szövetségek ajánlatait, hogy érdekelt félként bevonja őket a kettős lényegességi elemzés folyamatába. A túl sok külső érdekelt féllel való aktív interakció jelentősen lelassíthatja a folyamatot.
- Testre szabott elkötelezettség: A különböző érdekeltek különböző bevonási módszereket igényelnek. Alkalmazza megközelítését az egyes csoportok sajátos igényeihez és preferenciáihoz.
- Legyen átlátható: Győződjön meg róla, hogy az érdekeltek tudják, hogyan használják fel visszajelzéseiket. Az átláthatóság növeli a bizalmat és ösztönzi az érdemi részvételt.
- Folyamatos elkötelezettség: Az érdekeltek elemzése nem egyszeri feladat. Folyamatos kapcsolattartás szükséges ahhoz, hogy naprakész maradjon a felmerülő kérdésekkel és tendenciákkal kapcsolatban, amelyek hatással lehetnek a lényegességi értékelésekre.
- Együttműködés az iparági versenytársakkal: Előnyös lehet az iparági versenytársakkal való együttműködés az érdekelt felek visszajelzéseinek közös összegyűjtése érdekében. Ez a megközelítés csökkenti az érdekeltek terheit, minimalizálja a felesleges kéréseket, és jobb minőségű válaszokat biztosít.
Az érdekelt felek elemzésének szerepe a CSRD és az ESRS betartásában
A CSRD végrehajtásának részeként az érdekelt felek elemzése már nem választható. A vállalkozásoknak a lényeges kérdések meghatározásakor figyelembe kell venniük a legfontosabb érdekcsoportok szempontjait. Ez azt jelenti, hogy a vállalatoknak bizonyítaniuk kell, hogy aktívan együttműködtek az érdekelt felekkel, és figyelembe vették aggályaikat mind a pénzügyi, mind a hatás lényegességének értékelésekor.
Az érdekelt felek alapos elemzésének elmulasztása az említett szabályozási előírások be nem tartását eredményezheti, ami büntetésekhez vagy a jó hírnév romlásához vezethet. Ha az érdekelt felek elemzését beépíti fenntarthatósági stratégiájába, biztosíthatja, hogy jelentései megfeleljenek a szabályozási követelményeknek, miközben szorosabb kapcsolatokat építhet ki azokkal az emberekkel, akik a legfontosabbak a vállalkozása számára.
Következtetés: az érdekelt felek elemzésének jövője a kettős lényegességben
Ahogy a fenntarthatóság az üzleti stratégia sarokkövévé válik, az érdekelt felek elemzése egyre fontosabb szerepet fog játszani annak alakításában, hogy a vállalatok hogyan értékelik a körülöttük lévő világra gyakorolt hatásukat. Az érdekelt felek elemzésének elsajátításával és annak a kettős lényegességi értékelésbe való beépítésével megelőzheti a szabályozási követelményeket, bizalmat építhet az érdekelt felekkel, és rugalmasabb és fenntarthatóbb vállalkozást hozhat létre.
A megfelelő eszközökkel és legjobb gyakorlatokkal – mint amilyeneket például a Materiality Master – segítségével racionalizálhatja a folyamatot, és biztosíthatja, hogy fenntarthatósági jelentései ne csak a CSRD és az ESRS előírásainak feleljenek meg, hanem tükrözzék azokat a kérdéseket is, amelyek valóban fontosak az érdekelt felek számára. Akár most kezdi a fenntarthatósági útját, akár finomítani szeretné a megközelítését, az érdekelt felek elemzése a sikeres kettős lényegességi stratégia kritikus eleme.
