Az ESRS (Európai Fenntarthatósági Jelentési Szabványok) egyre inkább megváltoztatja a játékszabályokat, mivel a vállalkozások egyre összetettebb fenntarthatósági követelmények között navigálnak. De mik is pontosan ezek a szabványok, és miért kulcsfontosságúak a vállalati jelentéstétel jövője szempontjából? Ebben a cikkben feltárjuk, hogy az ESRS hogyan segíthet a jövőbiztosításban, és miért létfontosságú a hosszú távú sikerhez az ESRS megértése.
1. Az ESRS bevezetése és fontossága
Mi az ESRS?
Az ESRS a vállalati fenntarthatósági jelentéstételi irányelv (CSRD) alapján kidolgozott fenntarthatósági jelentéstételi szabványok gyűjteménye. Ezeket a standardokat az EFRAG, az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport dolgozta ki, és céljuk annak biztosítása, hogy az Európában működő vállalatok átlátható, összehasonlítható és megbízható fenntarthatósági információkat szolgáltassanak. Az Európai Bizottság által 2023 júliusában elfogadott szabványok egyértelmű iránymutatást nyújtanak a vállalkozások számára arra vonatkozóan, hogy milyen információkat kell belefoglalniuk fenntarthatósági jelentéseikbe, és hogyan kell azokat bemutatniuk. Az átfogó és gyakran nem egyértelmű NFRD iránymutatásokkal (a CSRD elődje) ellentétben az ESRS részletesebb és konkrétabb keretet vezet be.
Miért kritikus a 2024-es üzleti jelentéstétel szempontjából?
Mivel a szabályozási nyomás egyre nő, és a CSRD kimondja, hogy minden jelentéstételnek összhangban kell lennie az ESRS-sel, a megfelelésüket elmulasztó vállalatok nem csak azt kockáztatják, hogy lemaradnak versenytársaiktól és rontják hírnevüket, hanem akár vádat is emelhetnek ellenük. Ez nem csak a megfelelésről szól – hanem arról is, hogy bizalmat építsen az érdekeltek körében, és igazítsa vállalkozását egy fenntarthatóbb jövőhöz. Az ESRS elfogadása lehetővé teszi a szervezetek számára, hogy a fejlődő szabályozások és a befektetők, a fogyasztók és a szabályozó hatóságok által az átlátható ESG-adatok iránt támasztott növekvő igények előtt járjanak.
2. Az ESRS alapvető összetevőinek megértése
12 ESRS-irányelv határozza meg pontosan, hogy milyen információkat kell tartalmaznia a jelentéseknek ahhoz, hogy világos képet adjanak a vállalat fenntarthatósági erőfeszítéseiről. A szabványok biztosítják, hogy az adatok összehasonlíthatóak legyenek az egyes iparágakban és a különböző vállalatok között, miközben garantálják, hogy az érdekelt felek bízhatnak abban, hogy az információkat meghatározott, következetes keretrendszer szerint gyűjtik és mutatják be.
Az ESRS három kategóriába sorolható:
- Általános szabványok: Ezek közé tartozik az ESRS 1 („Általános követelmények”), amely az ESRS keretrendszer szerinti jelentéstétel átfogó elveit határozza meg, anélkül, hogy konkrét közzétételi követelményeket írna elő, valamint az ESRS 2 („Általános közzétételek”), amely felvázolja a nyilvánosságra hozandó legfontosabb információkat, függetlenül a konkrét fenntarthatósági témától.
- Témaspecifikus szabványok: Olyan területeket fednek le, mint az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség és a szociális kérdések, az általános szabványokon túlmenően részletes iránymutatásokat nyújtva.
- Ágazatspecifikus szabványok: Az ágazatspecifikus kérdésekkel foglalkoznak, javítva az ágazatokon belüli összehasonlíthatóságot. Ezeket 2026-ra halasztották az olyan iparágak esetében, mint az olaj-, gáz- és autóipar.
Ez a 12 ESRS:
ESRS 1 – Általános követelmények
ESRS 2 – Általános közzétételek
E1 – Éghajlatváltozás
E2 – Szennyezés
E3 – Víz és tengeri erőforrások
E4 – Biológiai sokféleség és ökoszisztémák
E5 – Erőforrás-felhasználás és körforgásos gazdaság
S1 – Saját munkaerő
S2 – Az értékláncban dolgozók
S3 – Érintett közösségek
S4 – Fogyasztók és végfelhasználók
G1 – Üzleti magatartás
Hogyan igazodik az ESRS a CSRD-hez
A CSRD előírja, hogy az EU-ban működő vállalatoknak fenntarthatósági jelentésükben az ESRS-irányelveket kell követniük. Ez az összehangolás biztosítja, hogy a vállalkozások Európa-szerte egységes szabványokat kövessenek, így a fenntarthatósági adatok összehasonlíthatóvá és felhasználhatóvá válnak. Ez fontos lépés az EU azon ambiciózus céljának elérése felé, hogy Európa 2050-re az első klímasemleges kontinens legyen (ahogyan azt az európai zöld megállapodásban felvázolták), mivel lehetővé teszi a kormányzati hatóságok számára, hogy mérjék a zöld megállapodás céljai felé tett előrehaladást.
3. Vállalkozása jövőbiztosítása az ESRS segítségével
Az ESRS bevezetése nem csupán a jelenlegi követelményeknek való megfelelésről szól, hanem a vállalkozás jövőbiztosításáról is. A szabványokat alkalmazó vállalatok előre láthatják a jövőbeli fenntarthatósági trendeket, a szabályozási változásokat és az érdekelt felek elvárásait, és hatékonyabban tudnak reagálni rájuk. Azáltal, hogy azonosítja a vállalkozásokat érintő jövőbeli kockázatokat és megelőzi azokat, segít az éghajlatváltozás kezelésével kapcsolatos kihívások kezelésében is. Az árvízkockázat felmérése például árvízálló technológiába és infrastruktúrába történő beruházásokhoz vezethet, csökkentve ezzel a jövőbeli üzleti zavarok esélyét. Az ESRS által szolgáltatott adatok a kormányokat is segítik a vállalkozások előtt álló akadályok és kihívások azonosításában, lehetővé téve számukra, hogy megfelelő támogató intézkedéseket hozzanak – ami hosszú távon előnyös az Ön vállalatának.
4. Kettős lényegesség: Az ESRS-megfelelőség lényege
A CSRD és az ESRS középpontjában a kettős lényegesség fogalma áll. Ez azt jelenti, hogy a vállalatoknak a következőkről kell jelentést tenniük:
- Pénzügyi lényegesség, vagyis hogy a fenntarthatósági tényezők hogyan befolyásolják a vállalat pénzügyi helyzetét.
- A hatás lényegessége, vagyis az, hogy a vállalat tevékenységei hogyan hatnak a környezetre és a társadalomra.
A kettős lényegesség kiszélesíti a hagyományos jelentéstétel körét, mivel a vállalatoknak mind a belső, mind a külső hatásokat figyelembe kell venniük. Ez az elmozdulás biztosítja, hogy a vállalatok az érdekeltek számára legfontosabb kérdésekre összpontosítsanak, ami átfogóbb és tartalmasabb fenntarthatósági jelentésekhez vezet.
A kettős lényegesség bevezetéséhez a vállalatoknak a következő vizsgálatokat kell elvégezniük lényegességi elemzést a legjelentősebb ESG-tényezők azonosítására. Az olyan eszközök használatával, mint a Materiality Master segítségével egyszerűsíthetik ezt a folyamatot, segítve a vállalkozásokat az ESRS-hez való igazodásban, és a CSRD-nek való megfelelés mellett az érdekelt feleknek is használható betekintést nyújthatnak.
5. Az ESRS-sel történő jelentéstétel során felmerülő közös kihívások leküzdése
Bár az ESRS számos előnnyel jár, a megfelelés kihívást jelenthet. A vállalatok gyakran küzdenek a következőkkel:
- Adatgyűjtés és validálás, különösen a korlátozott erőforrásokkal rendelkező vállalatoknál.
- Gyorsan közeledő végrehajtási határidők.
- A következetesség biztosítása több jelentési szabvány között.
- Az ESRS összetettségével és a változó követelményekkel való lépéstartás.
A nagyvállalatoknak már 2025-ben meg kell felelniük a CSRD-nek, ami azt jelenti, hogy a végrehajtásnak a lehető legegyszerűbbnek és leghatékonyabbnak kell lennie. Az olyan platformok, mint a Materiality Master segítenek a vállalatoknak a CSR-jelentések e bonyolult feladatainak kezelésében. A lényegességi értékelések elvégzésétől az ESG-adatok rendszerezéséig ezek az eszközök racionalizálják a teljes jelentéstételi folyamatot, és anélkül biztosítják a megfelelőséget, hogy túlterhelnék a csapatát. Adatpont-térképező eszközünk ezt a folyamatot is nagyban megkönnyíti, mivel pontosan megmondja, hogy mely ESRS-adatpontokat kell jelenteni a fenntarthatósági jelentésben.
Legjobb gyakorlatok a pontos adatgyűjtés biztosítására a jelentéstételhez
A pontos adatok a sikeres jelentés alapja. Az adatok integritásának biztosítása érdekében a vállalatoknak a következőket kell tenniük:
- Használjon szabványosított adatgyűjtési módszereket.
- Vonja be a többfunkciós csoportokat a releváns információk összegyűjtése érdekében.
- Rendszeresen ellenőrizze és vizsgálja felül az adatok pontosságát és teljességét.
6. Az ESRS kihasználása a versenyelőny érdekében
A piaci versenyben a fenntarthatóság terén élen járó vállalatok gyakran vonzóbbak a befektetők, az ügyfelek és a tehetségek számára. Az ESRS teljes körű elfogadásával az Ön vállalkozása a fenntarthatóság iránti elkötelezettségét mutatja, ami megkülönböztetheti a versenytársaktól. Minél korábban foglalkoznak a vállalkozások az uniós szabályozással, annál felkészültebbek lesznek az elkövetkező évekre. Az ESRS-en keresztül történő világos és átlátható jelentéstétel elősegítheti a legfontosabb érdekelt felekkel való szorosabb kapcsolatok kialakítását is. A befektetők jobban bíznak majd az Ön kockázatkezelési gyakorlatában, az ügyfelek bíznak a fenntarthatósági erőfeszítéseiben, az alkalmazottak pedig büszkék lesznek arra, hogy egy felelős vállalatnál dolgozhatnak.
Az ESRS-nek való megfelelés az innovációt is ösztönözheti. Miközben a vállalatok azon dolgoznak, hogy megfeleljenek ezeknek a szigorú jelentéstételi előírásoknak, gyakran arra ösztönzik őket, hogy új módszereket találjanak a környezeti hatások csökkentésére, a társadalmi eredmények javítására és az irányítási gyakorlatok fejlesztésére, ami rövid és hosszú távon egyaránt segíti a vállalatot és a társadalmat.
7. Következtetés: miért nem engedheti meg magának, hogy figyelmen kívül hagyja az ESRS-t?
Mivel a fenntarthatósági jelentéstétel a vállalatirányítás központi elemévé válik, az ESRS olyan szabványként emelkedik ki, amely az elkövetkező években meghatározza majd az üzleti sikereket. Azok a vállalatok, amelyek nem felelnek meg a szabványoknak, a lemaradás kockázatát kockáztatják, míg azok, amelyek elfogadják a szabványokat, új növekedési és innovációs lehetőségeket nyitnak meg.
Az ESRS megértésével és bevezetésével már ma biztosíthatja vállalkozását a jövő kihívásaira. Készen áll a kezdésre? Az olyan eszközök, mint Materiality Master és a Datapoints Mapping eszköz segíthetnek a folyamat racionalizálásában, és biztosíthatják, hogy minden követelménynek megfeleljen.
