A vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelv (CSRD) átalakítja a vállalatok fenntarthatósági jelentéseit. A változás középpontjában álló kulcsfogalom a „kettős lényegesség”. Ha kíváncsi, mit jelent ez a kifejezés, és miért fontos ez az Ön vállalkozása számára, nincs egyedül. A kettős lényegesség a CSRD szerint megköveteli a vállalatoktól, hogy értékeljék és beszámoljanak mind a pénzügyi hatásukról, mind a tevékenységüknek a társadalomra és a környezetre gyakorolt hatásairól.
Ez a változás jelentős. Már nem csak arról van szó, hogy a világ hogyan hat a vállalatra, hanem arról, hogy a vállalat hogyan hat a világra. Ebben a cikkben részletezzük, hogy mit jelent a kettős lényegesség a CSRD-ben, miért lényeges, és hogyan befolyásolhatja az Ön vállalkozását.
Mi a kettős lényegesség a CSRD-ben?
A kettős lényegesség a CSRD kritikus eleme. Ez kibővíti a lényegesség fogalmát, amely jellemzően a pénzügyi hatásokra összpontosít. A kettős lényegesség értelmében a vállalkozásoknak két dimenziót kell értékelniük: a pénzügyi lényegességet és a hatás lényegességét.
- A pénzügyi lényegesség az olyan kockázatok vagy lehetőségek azonosításának hagyományos megközelítésére utal, amelyek hatással lehetnek a vállalat pénzügyi teljesítményére. Ezek közé tartozhatnak a szabályozási változások, a piaci ingadozások vagy a fogyasztói magatartás változásai.
- A hatás lényegessége ezzel szemben a vállalatnak a világra gyakorolt hatását vizsgálja. Ez magában foglalja, hogy az Ön tevékenységei hogyan hatnak az éghajlatváltozásra, az emberi jogokra, a biológiai sokféleségre és más külső tényezőkre.
A kettős lényegesség megköveteli, hogy a vállalatok mindkét dimenziót együttesen értékeljék. Ez azt jelenti, hogy nemcsak azt kell megérteni, hogy a világ hogyan hat az Ön vállalkozására, hanem azt is, hogy az Ön vállalkozása hogyan hat a világra.
Miért fontos a kettős lényegesség?
A CSRD előírja, hogy a vállalatoknak jelentést kell készíteniük az olyan fenntarthatósági kérdésekről, amelyek „lényeges” hatással vannak az üzleti tevékenységükre, a környezetre vagy a társadalomra. Sok vállalat számára ez változást jelent a korábbi jelentéstételi gyakorlathoz képest, mint például a Globális Jelentési Kezdeményezés (GRI). A vállalkozásoknak most már a pénzügyi nyereségen túlmutatóan kell tekinteniük, és figyelembe kell venniük, hogy tevékenységük hogyan járul hozzá a szélesebb körű környezeti és társadalmi eredményekhez.
Ha például a vállalatának nagy a szén-dioxid-kibocsátása, az már nem csak a szén-dioxid-árképzés vagy a szabályozás miatt jelenthet potenciális pénzügyi kockázatot. Ez egyúttal lényeges kérdés is, mivel a vállalat tevékenységei hozzájárulnak a globális éghajlatváltozáshoz.
A kettős lényegesség megértése és alkalmazása nem csak a CSRD végrehajtása során elengedhetetlen a megfeleléshez. A kettős lényegesség értékelése (DMA) olyan stratégiai eszköznek tekinthető, amely segít a vállalatoknak abban, hogy a kockázatok előtt maradjanak, és új lehetőségeket találjanak a fenntarthatóság egyre növekvő területén.
Miért elengedhetetlen a kettős lényegesség a CSRD hatálya alá tartozó vállalkozások számára?
A CSRD kettős lényegesség nem csak egy divatos szó. Ez ma már alapvető követelmény a CSRD által éves fenntarthatósági jelentés készítésére kötelezett vállalkozások számára. Ha az Ön vállalata érintett, és meg akar felelni a követelményeknek, elengedhetetlen annak megértése, hogy miért fontos a kettős lényegesség.
A szabályozási követelmények teljesítése mellett a kettős lényegességi értékelés jelentős értéket jelenthet a vállalat számára.
A kettős lényegességi értékelés stratégiai értéke
A szabályozási követelmények teljesítése mellett a kettős lényegességi értékelés jelentős értéket és hosszú távú előnyöket biztosíthat a vállalat számára.. It allows you to:
- Kockázatok mérséklése annak megértése révén, hogy a külső környezeti és társadalmi tényezők hogyan zavarhatják meg üzleti modelljét vagy ellátási láncát. Az elmúlt években a fogyasztói magatartás is megváltozott. A megfelelő lényegességi elemzés segít a szervezeteknek abban, hogy előre lássák az ilyen változásokat, és enyhítő intézkedéseket hozzanak létre.
- Javítsa az érdekelt felekkel való kapcsolatokat azáltal, hogy aktívan együttműködik velük és figyelembe veszi a szempontjaikat. Ez az átláthatóság és a fenntarthatóság iránti elkötelezettségről tanúskodik.
- Fejlessze üzleti stratégiáját a fenntarthatósági trendek azonosításával, amelyek új termékekhez és innovatív szolgáltatásokhoz vezethetnek, vagy új piaci szegmenseket foglalhatnak el.
A kettős lényegesség több, mint egy szabályozási akadály – ez egy hatékony eszköz, amellyel a jövőben is biztosíthatja vállalkozását. E koncepció elfogadása segít Önnek megfelelni a CSRD-követelményeknek, miközben vállalatát a fenntarthatóság terén vezető szerephez juttatja.
A kettős lényegesség figyelmen kívül hagyásának kockázatai
A kettős lényegesség figyelmen kívül hagyása több szempontból is veszélybe sodorhatja vállalkozását:
- Megfelelési kérdések: Ha nem végez alapos kettős lényegességvizsgálatot, és nem követi a lényegességvizsgálat legfontosabb lépéseit, vállalata a CSRD-nek való meg nem felelés kockázatát kockáztatja. Ez büntetésekhez és a befektetőkkel, érdekelt felekkel és a szabályozó hatóságokkal való kapcsolatok megromlásához vezethet.
- Reputációs kár: A mai üzleti környezetben az átláthatóság kulcsfontosságú. A befektetők, az ügyfelek és a nyilvánosság elvárja a vállalatoktól, hogy nyíltan beszéljenek környezeti és társadalmi hatásaikról. Ha a vállalat nem alkalmazza a kettős lényegesség elvét, úgy tekinthetik, hogy elhanyagolja a fenntarthatósággal kapcsolatos felelősségét, ami a jó hírnévnek árthat.
- Elszalasztott lehetőségek: Nem csak a kockázatok elkerülése a lényegesség megduplázása, hanem az új lehetőségek azonosítása is. Azáltal, hogy értékeli, hogy a környezeti és társadalmi tényezők hogyan hatnak az Ön vállalkozására, feltárhatja az innováció, a hatékonyság és a növekedés területeit. Azok a vállalatok, amelyek a fenntarthatóságot beépítik stratégiájukba, általában rugalmasabbak a piaci változásokkal és a szabályozási változásokkal szemben.
Lépések a kettős lényegesség bevezetéséhez a CSRD-jelentésben
A kettős lényegesség fogalmának megértése egy dolog, de a lényegességi értékelés hatékony elvégzése és alkalmazása a CSRD-jelentésben egy másik dolog. Ez elsőre túlterhelőnek tűnhet, de egy világos, lépésről lépésre történő megközelítéssel vállalata biztosíthatja a megfelelőséget, és közben értékes betekintést nyerhet. Az alábbi lépések összhangban vannak az EFRAG Double Materiality Assessment Implementation Guidance (EFRAG Kettős lényegességértékelési végrehajtási útmutató) című dokumentummal.
1) Kettős lényegességi értékelési projekt felállítása
Egy CSRD kettős lényegességértékelési projekt elindítása gondos tervezést és tárcaközi együttműködést igényel. A szervezeteknek átlagosan körülbelül két-hat hónapra van szükségük a projekt elindításától a projekt eredményeinek a vezetői csapat számára történő bemutatásáig.
- Az első lépés egy erre a célra létrehozott projektcsoport létrehozása, amely a pénzügyi, fenntarthatósági, kockázatkezelési és jogi osztályok kulcsfontosságú érdekelt feleiből áll. Ez a csapat felelős mind a pénzügyi, mind a környezeti/társadalmi lényegességi tényezők azonosításáért, biztosítva, hogy a kettős lényegesség minden szempontját alaposan megvizsgálják.
- Egyértelmű projekt ütemtervet kell készíteni, amely felvázolja a sikeres értékeléshez szükséges célkitűzéseket, ütemtervet és erőforrásokat.
- Értékelje, hogy a lényegességi elemzés elvégzéséhez szükséges eszköz vagy szoftver. A specializált lényegességértékelési megoldások, mint például a Materiality Master – az egyik legjobb kettős lényegességértékelési szoftvermegoldás – könnyen napok és hetek munkáját takaríthatják meg, miközben biztosítják a CSRD-nek való megfelelést.
2) A kontextus megértése
Mielőtt belemerülne a témák értékelésébe, elengedhetetlen, hogy megértse üzleti környezetének tágabb kontextusát. Ez azt jelenti, hogy meg kell határozni az Ön iparágára, érdekelt feleire és földrajzi elhelyezkedésére vonatkozó fenntarthatósági kérdéseket. Íme néhány ötlet arra vonatkozóan, hogyan szerezhet szilárd képet üzleti környezetéről:
- Az értéklánc meghatározása
- A stratégia és az üzleti modell felülvizsgálata
- Áttekintést készíthet termékeiről vagy szolgáltatásairól
- Elemezze pénzügyi jelentését, és konzultáljon kockázatkezelési jelentésével.
- Fizikai helyszínek felmérése (vízkockázatok, biológiai sokféleség, emberi jogok stb. szempontjából)
- Olvassa el az általános trendekről szóló jelentéseket (pl. a Világgazdasági Fórum globális kockázati jelentését ).
Vegye figyelembe, hogy a fentiek csak ötletek. Az ESRS nem követeli meg a szervezetektől, hogy az összefüggések megértése érdekében megvizsgálják mindezen lehetőségeket.
3) A hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítása
Miután megalapozottan megértette az üzletágat és átfogó képet kapott a lehetséges ESG-témákról, ideje mélyebbre ásni. Ezek a témák az ESG-témák és (al)altémák hivatalos ESRS-listájával (ESRS AR 16) együtt remek kiindulópontot jelentenek a potenciális és tényleges hatások, kockázatok és lehetőségek (IRO-k) azonosításához.
Pénzügyi lényegesség: A szervezet számára pénzügyi jelentőséggel bíró ügyek vagy kockázatnak (negatív hatások esetén), vagy lehetőségnek (pozitív pénzügyi hatások esetén) minősülnek.
Hatás lényegessége: Azokat az ügyeket, amelyekben a szervezet hatással van a környezetre, a társadalomra vagy a vállalatirányításra, pozitív vagy negatív hatásként kategorizálják. Továbbá meg kell határozni, hogy a jövőbeni potenciális hatásról vagy már megvalósuló tényleges hatásról van-e szó.
Ezenkívül az IRO-kat a következők szerint kell kategorizálni:
- Értéklánc: Az IRO a saját üzleti tevékenységekre vagy az upstream vagy downstream tevékenységekre vonatkozik.
- Időhorizont: Adja meg, hogy az IRO értékelése rövid távú (< 1 év), középtávú (1-5 év) vagy hosszú távú (5+ év).
4) Az IRO-k értékelése és a lényeges témák meghatározása
Az IRO-k azonosítása után a következő lépés a jelentőségük értékelése. A hatás lényegessége és a pénzügyi lényegesség esetében különböző tényezőket kell értékelni.
- Skála: A hatás mértéke a vállalat tevékenységeinek a környezetre vagy a társadalomra gyakorolt hatásának mértékére vagy nagyságrendjére utal. Ez mérhető az erőforrás-fogyasztás (például víz- vagy energiafogyasztás), a kibocsátás vagy a társadalmi hatások (például a helyi közösségek érintettsége) szempontjából.
- Terjedelem: A hatókör a hatás földrajzi vagy demográfiai hatókörére utal. Választ ad a kérdésre: „Mennyire széles körű a hatás?” Például a hatás egy helyi közösségre korlátozódik, vagy több régiót, esetleg országot érint? Az érintett emberek, fajok vagy ökoszisztémák számára is utalhat.
- Visszafordíthatatlanság: Irreverzibilitás arra utal, hogy egy hatás mennyire tartós vagy visszafordíthatatlan. Ha a hatás már bekövetkezett, visszafordítható vagy orvosolható-e? A visszafordíthatatlan hatásokat a lényegességi értékelések során jelentősebbnek tekintik, mivel hosszú távú következményeik messzemenőek lehetnek.
- Valószínűség: A valószínűség annak a valószínűsége, hogy egy adott hatás, kockázat vagy lehetőség bekövetkezik. Ezt olyan külső tényezők befolyásolhatják, mint a szabályozási változások, piaci trendek vagy természeti események.
Az alábbi ábra elmagyarázza, hogy mely tényezőket kell figyelembe venni, és hogyan lehet kiszámítani egy IRO pontszámát a kategorizálástól függően:
E tényezők figyelembevételével a vállalkozások átfogó lényegességi értékelést végezhetnek, amely összhangban van az EFRAG iránymutatásával, biztosítva mind a pénzügyi, mind a hatás lényegességének pontos értékelését.
5) Lényeges témák és lényegességi mátrix
Miután az összes IRO-t értékelték, könnyű meghatározni a lényeges témákat. A vállalatok alkalmazhatnak lényegességi küszöbértéket. Minden olyan IRO, amelynek pontszáma magasabb a küszöbértéknél, lényegesnek minősül. Ellenőrizze minden egyes (al)altéma esetében, hogy tartalmaz-e lényeges IRO-kat. Ha igen, a témát lényegesnek kell tekinteni. A lényeges témák lényegében azok, amelyeket a szervezeteknek be kell illeszteniük a fenntarthatósági jelentésükbe.
A megállapítások szemléltetése egy lényegességi mátrixon keresztül népszerű. A mátrix az azonosított lényeges témákat egy rácson ábrázolja a jelentőségük alapján, két szempontból: az üzleti tevékenységre gyakorolt hatásuk (pénzügyi lényegesség) és a környezetre és a társadalomra gyakorolt hatásuk (hatás lényegesség) alapján. A lényegességi mátrix segít a vállalatoknak a legfontosabb kérdésekre összpontosítani, egyensúlyt teremtve az érdekelt felek elvárásai és az üzleti prioritások között. A mátrix az érdekeltekkel való átlátható kommunikációt is segíti azáltal, hogy világosan megmutatja, hogy a vállalat mely fenntarthatósági kérdésekkel foglalkozik a CSRD jelentésében.
CSRD Kettős lényegesség: Az érdekeltek szerepe
A CSRD szerinti kettős lényegességértékeléssel összefüggésben az érdekelt felek bevonása alapvető fontosságú folyamat annak biztosításához, hogy a vállalatok a legfontosabb és legjelentősebb fenntarthatósági kérdésekkel foglalkozzanak. Az EFRAG iránymutatása szerint az érdekelt felek hozzájárulása kulcsfontosságú a pénzügyi teljesítményt és a tágabb értelemben vett környezeti és társadalmi tényezőket egyaránt érintő lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek azonosításához.
Az érdekelt felek bevonása kritikus fontosságú, mivel külső nézőpontot biztosít arra vonatkozóan, hogy milyen kérdéseket kell prioritásként kezelni a lényegességi értékelés során. Az EFRAG arra ösztönzi a vállalatokat, hogy az érdekeltek széles körével – többek között a befektetőkkel, a szabályozó hatóságokkal, a munkavállalókkal, a nem kormányzati szervezetekkel, a beszállítókkal, a csendes érdekeltekkel, például a természettel és a helyi közösségekkel – lépjenek kapcsolatba. A cél az, hogy betekintést nyerjenek abba, hogy az érdekeltek mit tekintenek a legsürgetőbb fenntarthatósági kihívásoknak, ezáltal összehangolva a vállalati fenntarthatósági jelentéstételt a külső elvárásokkal. Ennek a bevonási folyamatnak szisztematikusnak és jól dokumentáltnak kell lennie, biztosítva az átláthatóságot abban, hogy az érdekeltek aggályai hogyan épülnek be a lényegességi értékelésbe.
A fenntarthatósági kockázatok és lehetőségek fejlődésével párhuzamosan a vállalkozásoknak folyamatos párbeszédet kell folytatniuk az érdekelt felekkel, hogy a felmerülő aggályokat, trendeket és szabályozási változásokat megismerjék. Ez a dinamikus kölcsönhatás biztosítja, hogy a lényegességi értékelések relevánsak maradjanak, és hogy a vállalatok reagáljanak a változó külső igényekre.
Az érdekelt felek aktív bevonásával a vállalkozások növelhetik a CSRD-jelentéseik hitelességét, és biztosíthatják a kettős lényegesség elvének való megfelelést, miközben erősebb, bizalomteljesebb kapcsolatokat alakíthatnak ki a legfontosabb érdekelt felekkel.
A lényegességi értékelés folyamatos nyomon követése és felülvizsgálata
A lényegesség értékelése nem egyszeri feladat. Ahogy az üzleti környezet fejlődik, úgy kell, hogy a vállalatnak is fejlődnie kell a működését érintő lényeges témákról alkotott képének. A vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelv hangsúlyozza a folyamatos nyomon követés és a lényegességi értékelés rendszeres frissítésének fontosságát annak biztosítása érdekében, hogy a jelentéstétel releváns és pontos maradjon. Ez szisztematikus megközelítést igényel mind a pénzügyi, mind a környezeti/társadalmi hatások idővel történő felülvizsgálatához.
Amennyiben egyik évről a másikra nincsenek jelentős változások, elegendő a legutóbbi CSRD lényegességi értékelésének kisebb felülvizsgálata. Jelentős változás lehet egy másik vállalat felvásárlása vagy eladása, új telephelyek felvétele, új termékek vagy szolgáltatások bevezetése, valamint jelentős beszállítók cseréje. Az elemzés éves felülvizsgálata és kiigazítása mellett ajánlott ötévente egy megfelelő új lényegességi értékelést készíteni.
Következtetés: A kettős lényegesség jelentősége a fenntartható jelentéstételben
A kettős lényegesség koncepciója a CSRD értelmében átalakítja a vállalatok fenntarthatósági jelentéstételének megközelítését. A pénzügyi és a hatás lényegességének figyelembevételével a vállalkozások átfogóbb képet kapnak az általuk kifejtett hatásokról, valamint az előttük álló kockázatokról és lehetőségekről. A kettős lényegességre vonatkozó strukturált folyamat végrehajtása – az érdekelt felek bevonásával, alapos lényegességi értékelésekkel és rendszeres nyomon követéssel – biztosítja a CSRD-nek való megfelelést, miközben a vállalatokat az érdekelt felek szemében felelősnek és előremutatónak mutatja.
A kettős lényegesség túlmutat a szabályozási követelményeknek való megfelelésen; stratégiai előnyt kínál a vállalkozásoknak. Azok a vállalatok, amelyek teljes mértékben elfogadják ezt a koncepciót, jobban felkészültek a kockázatok kezelésére, a fenntarthatósági lehetőségek kihasználására és a hosszú távú értékteremtésre. Ahogy a fenntarthatósági környezet tovább fejlődik, a folyamatos értékelés és átláthatóság kulcsfontosságú lesz a versenyképesség megőrzéséhez és az érdekeltek bizalmának erősítéséhez. A kettős lényegesség elfogadásával és a jelentéstétel alapvető részévé tételével a vállalkozások vezető szerepet tölthetnek be a fenntarthatóság terén, és a jövő kihívásaira és lehetőségeire is felkészíthetik működésüket.
