Az EU Omnibus egyszerűsítési csomagja óta a fenntarthatósági jelentéstétel Európában két nagyon különböző pályán halad. Néhány ezer nagyvállalat az Európai Fenntarthatósági Jelentéstételi Standardok (ESRS) szerint tesz jelentést – amelynek középpontjában a kettős lényegességi elemzés áll. Mindenki más önkéntesen jelenthet a VSME és jogi utódja, az Önkéntes Szabvány (Voluntary Standard, VS) szerint – amely egyben azt is korlátozza, mit kérhetnek a nagyvállalatok a beszállítóiktól.
Ez a cikk a gyakorlat oldaláról mutatja be a VSME vs ESRS kérdést: melyik szabvány kire vonatkozik, hogyan viszonyul egymáshoz a kettő, mit jelent az új értéklánc-korlát – és szükség van-e még kettős lényegességi elemzésre, ha vállalata már nem tartozik a hatály alá.
Röviden: Az Omnibus I (az (EU) 2026/470 irányelv) szerint a CSRD az 1 000 főnél több munkavállalót foglalkoztató és 450 millió eurót meghaladó nettó árbevételű vállalatokra vonatkozik. Ezek a felülvizsgált ESRS szerint tesznek jelentést (a 2027-es üzleti évtől kötelező), és kettős lényegességi elemzést kell végezniük. A legfeljebb 1 000 munkavállalót foglalkoztató vállalatok önkéntesen jelenthetnek az Önkéntes Szabvány (VS) – a VSME utódja – szerint, amely nem ír elő lényegességi elemzést, a „ha alkalmazandó” elven működik, és a 2027-es üzleti évtől értéklánc-korlátként is szolgál: a CSRD szerint jelentést tevő vállalatok nem kérhetnek tőlük többet, mint amennyit a VS tartalmaz.
Mit változtatott az Omnibus I?
Az Omnibus I irányelvet a Tanács 2026. február 24-én fogadta el, 2026. február 26-án jelent meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és 2026. március 18-án lépett hatályba. A tagállamoknak 2027. március 19-ig kell átültetniük. A CSRD-re gyakorolt hatása drámai:
| Az Omnibus előtt | Az Omnibus I után | |
|---|---|---|
| Hatály alá tartozó uniós vállalatok | Nagyvállalatok (3 feltételből 2: >250 munkavállaló, >50 millió euró árbevétel, >25 millió euró mérlegfőösszeg) és tőzsdén jegyzett kkv-k | >1 000 munkavállaló és >450 millió euró nettó árbevétel |
| Tőzsdén jegyzett kkv-k | A 2026-os üzleti évtől a hatály alatt (kilépési lehetőséggel) | Kikerülnek a hatály alól |
| Nem uniós csoportok | >150 millió euró uniós árbevétel | >450 millió euró uniós árbevétel és >200 millió eurós uniós leányvállalat/fióktelep, a 2028-as üzleti évtől |
| Korábbi második hullám | Első jelentés a 2025-ös üzleti évről | Első jelentés a 2027-es üzleti évről (az (EU) 2025/794 „stop-the-clock” irányelv) |
| Bizonyosság | Korlátozott, később kellő | Csak korlátozott |
| Ágazatspecifikus ESRS | Tervezett | Elvetve |
| Hatály alá tartozó vállalatok | Kb. 50 000 (bizottsági becslés) | Kb. 6 750 (−85%, bizottsági SWD(2026) 500) |
Az új küszöbértékek alá kerülő első hullámos vállalatokat a tagállamok a 2025-ös és 2026-os üzleti évre mentesíthetik – érdemes ellenőrizni, hogyan ülteti át ezt a lehetőséget az Ön országa. Ha kezdettől fogva követi az Omnibus folyamatát, korábbi cikkünk a kettős lényegességi elemzésről az Omnibus után a javaslati szakaszt mutatja be; a fenti számok már a végleges irányelvet tükrözik.
Mi az ESRS – és mi változott 2026-ban?
Az ESRS a CSRD szerinti kötelező jelentéstételi standardok. A Bizottság által 2026. július 3-án az (EU) 2026/1563 felhatalmazáson alapuló rendeletként elfogadott felülvizsgált ESRS a 2027. január 1-jén vagy azt követően kezdődő üzleti évekre alkalmazandó. A kötelező adatpontok számát több mint 60%-kal csökkenti – lásd az EFRAG 2026-os ESRS adatpont-listájának elemzését –, és arányosabbá teszi a lényegességi folyamatot, például a top-down megközelítés révén. A kettős lényegességi elemzést érintő összes változást a felülvizsgált ESRS szerinti kettős lényegességi elemzésről szóló cikkünk foglalja össze.
Ami nem változott: az ESRS szerinti jelentéstételt a kettős lényegesség vezérli. Csak azokról a témákról kell jelentést tennie, amelyek hatás szempontjából, pénzügyi szempontból vagy mindkettőből lényegesek.
Mi a VSME – és mi az új Önkéntes Szabvány az Omnibus után?
A VSME-t (a nem tőzsdén jegyzett kkv-k önkéntes fenntarthatósági jelentéstételi standardja) az EFRAG dolgozta ki, és 2024 decemberében adta át. A Bizottság 2025. július 30-án (EU) 2025/1710 ajánlásként tette közzé, és arra ösztönözte a kkv-kat, a bankokat és a nagyvállalatokat, hogy a fenntarthatósági adatkérések közös formátumaként használják.
Az Omnibus I ezt követően jogszabályi szintre emelte. A módosított számviteli irányelv (29ca. cikk) alapján a Bizottság 2026. július 3-án az (EU) 2026/1560 felhatalmazáson alapuló rendeletként elfogadta az Önkéntes Szabványt (VS), amely 2026. szeptember 21-én jelent meg a Hivatalos Lapban. A VS:
- a VSME-re épül, minimális módosításokkal, amelyek a felülvizsgált ESRS-hez igazítják, és kevesebb adatpontot tartalmaz, mint a VSME,
- megtartja a VSME szerkezetét: egy alapmodult (B1–B11) és egy átfogó modult (C1–C9),
- a legfeljebb 1 000 munkavállalót foglalkoztató vállalatoknak szól, egyes közzétételek a mikrovállalkozások (legfeljebb 10 munkavállaló) számára önkéntesek,
- felváltja a VSME-ről szóló ajánlást, amely a VS alkalmazásától kezdve nem bír joghatással.
A hétköznapi szóhasználatban továbbra is a „VSME” a legelterjedtebb kifejezés – és tartalmilag a VSME és a VS ugyanaz a standard, két jogi változatban.
A VSME / VS moduljai áttekintésben
| Alapmodul | Átfogó modul |
|---|---|
| B1 Az elkészítés alapja | C1 Stratégia és üzleti modell |
| B2 Gyakorlatok, szakpolitikák és jövőbeli kezdeményezések | C2 Gyakorlatok, szakpolitikák és célok |
| B3 Energia és üvegházhatásúgáz-kibocsátás | C3 ÜHG-kibocsátás-csökkentési célok és éghajlati átállás |
| B4 A levegő, a víz és a talaj szennyezése | C4 Éghajlati kockázatok |
| B5 Biológiai sokféleség | C5 A munkaerő további jellemzői |
| B6 Víz | C6 Emberi jogi szakpolitikák és folyamatok |
| B7 Erőforrás-felhasználás, körforgásos gazdaság és hulladékgazdálkodás | C7 Súlyos negatív emberi jogi incidensek |
| B8 Munkaerő – általános jellemzők | C8 Bizonyos ágazatokból származó bevételek |
| B9 Munkaerő – egészségvédelem és biztonság | C9 A nemek közötti sokszínűség aránya az irányító testületben |
| B10 Munkaerő – javadalmazás, kollektív tárgyalások és képzés | |
| B11 Korrupció és vesztegetés miatti elítélések és bírságok |
A vállalatok jelenthetnek csak az alapmodul szerint (A. lehetőség), vagy az alapmodul és az átfogó modul szerint (B. lehetőség). A kiindulópont mindig az alapmodul.
VSME vs ESRS: összehasonlítás egymás mellett
| Felülvizsgált ESRS | VSME / Önkéntes Szabvány (VS) | |
|---|---|---|
| Jogi státusz | Kötelező a CSRD hatálya alá tartozó vállalatoknak | Önkéntes |
| Jogalap | (EU) 2026/1563 felhatalmazáson alapuló rendelet | (EU) 2026/1560 felhatalmazáson alapuló rendelet (korábban az (EU) 2025/1710 ajánlás) |
| Célcsoport | >1 000 munkavállaló és >450 millió euró árbevétel | Legfeljebb 1 000 munkavállaló, a mikrovállalkozásokat is beleértve |
| Lényegesség | Kettős lényegességi elemzés kötelező | Nincs lényegességi elemzés – „ha alkalmazandó” elv |
| Szerkezet | ESRS 1, ESRS 2 + 10 tematikus standard (E1–E5, S1–S4, G1) | Alapmodul (B1–B11) + választható átfogó modul (C1–C9) |
| A közzétételek köre | A kettős lényegességi elemzés eredményétől függ; >60%-kal kevesebb adatpont a 2023-as állapothoz képest | Rögzített lista; az elhagyott közzétételek nem alkalmazandónak vélelmezendők |
| Értéklánc | Az értéklánc a kettős lényegességi elemzés része; a partnerektől kért adatok korlátozottak | Meghatározza a CSRD-vállalatok adatkéréseire vonatkozó korlátot |
| Bizonyosság | Korlátozott bizonyosság | Nem szükséges |
| Alkalmazás | A 2027-es üzleti évtől kötelező (a 2026-os évre választható) | 2026 szeptembere óta hatályos; a korlát a 2027-es üzleti évtől alkalmazandó |
Melyik szabvány vonatkozik az Ön vállalatára?
Gyors ellenőrzés:
- Több mint 1 000 munkavállaló és több mint 450 millió euró nettó árbevétel? Vállalata a CSRD hatálya alá tartozik, és az ESRS szerint kell jelentést tennie – az első hullámos vállalatok már most, a korábbi második hullámba tartozók a 2027-es üzleti évtől. A kettős lényegességi elemzés kötelező.
- Nem uniós csoport több mint 450 millió eurós uniós árbevétellel és egy nagy uniós leányvállalattal vagy fiókteleppel? A csoportszintű jelentéstétel a 2028-as üzleti évtől alkalmazandó.
- Legfeljebb 1 000 munkavállaló (vagy az árbevételi küszöb alatt)? Nincs CSRD-kötelezettsége. A VS/VSME szerinti jelentéstétel önkéntes – de a vevők és a bankok valószínűleg kérni fogják.
- Tőzsdén jegyzett kkv? Kikerült a hatály alól; a VS a kézenfekvő önkéntes lehetőség.
Sok közepes méretű vállalat szürke zónában mozog: 600 vagy 900 munkavállaló, növekedés, nagy jelentéstevők ellátási láncában betöltött szerep, ESG-kérdőíveket küldő bankok általi finanszírozás. Számukra nem az a kérdés, hogy „melyik szabvány kötelező?”, hanem az, hogy „milyen információkat fognak tőlünk kérni – és hogyan tudjuk ezeket hatékonyan előállítani?”
Az értéklánc-korlát: mit kérhetnek még Öntől a vevői?
Az értéklánc-korlát az Omnibus azon eleme, amely a kkv-k mindennapjaira a legnagyobb hatással van. A 2027. január 1-jén vagy azt követően kezdődő üzleti évektől:
- a CSRD szerint jelentést tevő vállalatok nem kérhetnek a legfeljebb 1 000 munkavállalót foglalkoztató értéklánc-partnereiktől olyan fenntarthatósági információt, amely túlmegy a VS II. mellékletében felsorolt adatpontokon;
- a védett vállalatoknak törvényben biztosított joguk van elutasítani a korlátot meghaladó kéréseket, a kérelmezőknek pedig jelezniük kell, mely információk lépik túl azt;
- a korlát nem akadályozza az adott ágazatban szokásos információk önkéntes megosztását, a szerződéses megállapodásokat vagy az egyéb uniós vagy nemzeti jogszabályokból eredő kötelezettségeket, és csak a CSRD szerinti jelentéstételhez kért információkra vonatkozik;
- a VS a bankokat és befektetőket is arra ösztönzi, hogy a kkv-knak címzett ESG-adatkéréseiket a VS tartalmára korlátozzák.
Az ESRS oldalán ennek megfelelője egy könnyítés magában a lényegességi elemzésben: a CSRD hatálya alá tartozó vállalatok az értékláncukat közvetlen beszállítói adatok helyett ágazati vagy regionális adatok alapján is értékelhetik (felülvizsgált ESRS 1 §33).
Szüksége van még kettős lényegességi elemzésre?
Ha az ESRS szerint tesz jelentést: igen. A kettős lényegesség továbbra is a kötelező kiindulópont – a felülvizsgált standardok arányosabbá teszik, nem választhatóvá. Részletesen kidolgozott kettős lényegességi elemzés példánk megmutatja, hogyan néz ki egy karcsú, auditálható elemzés az új szabályok szerint.
Ha a VS/VSME szerint tesz jelentést: nem kötelező. A Bizottság kifejezetten egy „egyszerűbb alkalmazhatósági elvvel” váltotta fel a lényegességi elemzést: azokat a közzétételeket teszi meg, amelyek Önre vonatkoznak, egy elhagyott közzétételről pedig vélelmezni kell, hogy nem alkalmazandó.
Jó okai vannak azonban annak, hogy a CSRD hatályán kívül eső vállalatok közül sokan mégis (karcsú) lényegességi elemzést végeznek:
- Vállalata a hatály alá nőhet. Az 1 000 munkavállalóhoz vagy a 450 millió eurós árbevételhez közeli – vagy felvásárlást tervező – vállalatok számára előnyös, ha a folyamatot még azelőtt kiépítik, hogy kötelezővé válna.
- A VS arra ösztönöz, hogy a listán túl is gondolkodjon. A vállalatokat arra biztatják, hogy ágazat- vagy vállalatspecifikus információkkal egészítsék ki jelentésüket, például a Scope 3 kibocsátásokkal, ha relevánsak. Annak eldöntése, mivel egészítse ki, lényegességi kérdés.
- A vevők és a bankok stratégiai kérdéseket tesznek fel. A C1 (stratégia és üzleti modell) és a C4 (éghajlati kockázatok) hitelesen nehezen válaszolható meg a hatások, kockázatok és lehetőségek strukturált áttekintése nélkül. A hatásokról, kockázatokról és lehetőségekről (IRO-k) a CSRD keretében szóló magyarázó cikkünk megmutatja, hogyan azonosíthatja ezeket.
- A GRI előírja. Ha a GRI szerint tesz jelentést, a hatás szerinti lényegességi elemzés kötelező – lásd a GRI és az ESRS szerinti lényegességi elemzés összehasonlítását.
- A nemzetközi befektetők az ISSB logikáját követik. Az ISSB szerinti pénzügyi lényegességről lásd az ISSB és az ESRS szerinti lényegességi elemzés összevetését.
- Stratégia és kockázatkezelés. A lényegességi elemzés a leggyorsabb módja annak, hogy kiderüljön, mely fenntarthatósági témák mozgatják valóban az üzletét – bármilyen jelentéstételi kötelezettségtől függetlenül.
A kulcs az arányosság. Egy önkéntes elemzéshez nincs szükség 300 IRO-ra és háromhónapos érdekeltfél-bevonási programra. Rendszerint elegendő a nyilvánvaló témák célzott áttekintése, az IRO-k rövid listája és dokumentált küszöbértékek – és pontosan ezt a logikát követi most már a felülvizsgált ESRS is.
Ajánlások vállalattípusonként
| Vállalat | Szabvány | Teendők most |
|---|---|---|
| CSRD első hullám (>1 000 munkavállaló, >450 millió euró) | Felülvizsgált ESRS | Válassza ki a 2026-os üzleti évre vonatkozó lehetőséget, vizsgálja át meglévő kettős lényegességi elemzését a felülvizsgált ESRS szabályai szerint, frissítse az adatpontokat |
| Hatály alá tartozó korábbi második hullám (első jelentés a 2027-es üzleti évről) | Felülvizsgált ESRS | Végezze el első kettős lényegességi elemzését 2026/27-ben – eleve az új top-down és arányossági szabályokra szabva |
| Nagyvállalatokat ellátó közepes méretű vállalat (250–1 000 munkavállaló) | VS (önkéntes) | Készítse elő az alapmodult, mérlegelje az átfogó modult; egy karcsú lényegességi elemzéssel döntse el, mivel egészíti ki |
| Kisvállalat (250 főnél kevesebb munkavállaló) | VS alapmodul | Kérésre jelentsen az alapmodul szerint; túlzó kérések esetén hivatkozzon az értéklánc-korlátra |
| ESG-tanácsadó cég | Mindkettő | Kínáljon ESRS szerinti kettős lényegességi elemzést a hatály alá tartozó ügyfeleknek, és karcsú, skálázható elemzéseket a kkv-ügyfeleknek |
Hogyan illeszkedik a képbe a Materiality Master?
A Materiality Master a folyamat azon részére készült, amely mindkét pályán közös: annak megértésére, mely fenntarthatósági témák számítanak. A CSRD hatálya alá tartozó vállalatok teljes, auditálható kettős lényegességi elemzést végeznek vele – érdekelt felek, IRO-k, pontozás, küszöbértékek, mátrix és ellenőrzési nyomvonal –, az eredményt pedig az ESRS Adatpontok feltérképező eszközzel az ESRS adatpontjaira képezik le. A hatályon kívül eső vállalatok ugyanezt a munkafolyamatot használják egy karcsú, önkéntes elemzéshez, amelyet felskálázhatnak, ha a CSRD hatálya alá nőnek.
Nem biztos benne, melyik szabvány vonatkozik Önre?
Foglaljon ingyenes demót, és megmutatjuk, mi a megfelelő kör az Ön vállalatának – a karcsú önkéntes elemzéstől a teljes ESRS szerinti kettős lényegességi elemzésig.
Demó foglalásaA nagy és kis ügyfeleket egyaránt kiszolgáló ESG-tanácsadó cégek további információkat találnak tanácsadóknak szóló oldalunkon, az elérhető csomagokat pedig árazási oldalunkon tekintheti meg.
A legfontosabb tudnivalók
- Az Omnibus I után a CSRD csak az 1 000 főnél több munkavállalót foglalkoztató és 450 millió eurót meghaladó árbevételű vállalatokra vonatkozik – mintegy 85%-kal kevesebb vállalatra, mint eredetileg tervezték.
- A hatály alá tartozó vállalatok a felülvizsgált ESRS szerint tesznek jelentést (a 2027-es üzleti évtől kötelező), és kettős lényegességi elemzést kell végezniük.
- A VSME-ből Önkéntes Szabvány (VS) lett (az (EU) 2026/1560 rendelet): önkéntes, B1–B11 alapmodul és C1–C9 átfogó modul, lényegességi elemzés nélkül.
- A 2027-es üzleti évtől a VS értéklánc-korlátként védi a legfeljebb 1 000 munkavállalót foglalkoztató vállalatokat a túlzó adatkérésekkel szemben.
- A VS szerint jelentést tevőknek a lényegességi elemzés nem kötelező, de karcsú formában gyakran megéri – a hatály alá növés, a vevői és banki megkeresések, a GRI-jelentéstétel és a stratégia miatt.
