Az érdekelt felek elemzése a kettős lényegességi elemzés azon része, amelyet a vállalatok a leggyakrabban túlméreteznek vagy hiányosan dokumentálnak. Egyes korai jelentéstevők hosszú kérdőíveket küldtek ki több száz kapcsolattartónak, és végül használhatatlan adatokkal maradtak. Mások teljesen kihagyták az érdekelt feleket, majd nehezen tudták megindokolni hatásértékeléseiket a könyvvizsgáló előtt. A felülvizsgált ESRS, amelyet az (EU) 2026/1563 felhatalmazáson alapuló rendelet fogadott el, most egyértelművé teszi, hol van az ésszerű középút.
Röviden: Az érintett érdekelt felek bevonása továbbra is a kettős lényegességi elemzés kulcsfontosságú inputja (felülvizsgált ESRS 1 §42), de elegendő az a bevonás, amelyet már az átvilágítási (due diligence) folyamatai részeként végez: nincs szükség külön bevonási folyamatra a lényegességi elemzéshez. Civil szervezetek, nem kormányzati szervezetek és szakszervezetek képviselőként járhatnak el, a természet „néma” érdekelt félnek számít, az értéklánc pedig a beszállítók közvetlen bevonása nélkül, ágazati vagy regionális adatokkal is értékelhető (§33). Az ESRS 2 IRO-1 csak akkor kéri a konzultáció leírását, ha konzultál. A gyakorlatias érdekeltelemzés így hat lépésből áll: a csoportok összegyűjtése, feltérképezése, arányos módszerek kiválasztása, a megfelelő kérdések feltevése, a válaszok beépítése az IRO-értékelésbe és mindennek a könyvvizsgáló számára történő dokumentálása.
Ez az útmutató végigvezeti Önt a hat lépésen. Ha előbb a teljes folyamatot szeretné áttekinteni, olvassa el átfogó útmutatónkat a CSRD szerinti kettős lényegességi elemzésről.
Mit mond a felülvizsgált ESRS az érdekelt felek bevonásáról?
A 2023-as ESRS elvárta az érdekelt felek bevonását a lényegességi elemzés részeként, és sok vállalat ezt úgy értelmezte, hogy „nagy felmérésre van szükség”. A felülvizsgált ESRS 1 pontosabb. A felülvizsgált ESRS szerinti kettős lényegességi elemzésről szóló cikkünk minden változást bemutat; az érdekelt felek szempontjából ezek a fontosak:
| Szabály | Mit jelent a gyakorlatban |
|---|---|
| Az érintett érdekelt felek bevonása „kulcsfontosságú input” (ESRS 1 §42) | Az érintettek nézőpontjának meg kell jelennie a hatásértékelésben. Figyelmen kívül hagyása nem lehetséges. |
| Elegendő az átvilágítás keretében végzett bevonás (alkalmazási követelmények) | Használja a meglévő folyamatokat: panaszkezelési mechanizmus, beszállítói kockázatelemzés, egyeztetés az üzemi tanáccsal, lakossági fórumok. Külön folyamatra nincs szükség. |
| Civil szervezetek, nem kormányzati szervezetek és szakszervezetek képviselőként | Nem kell minden érintett személyt közvetlenül elérnie. A nehezen elérhető csoportok nevében képviselők is megszólalhatnak. |
| A természet „néma” érintett érdekelt félnek tekinthető | Tudományos adatok, környezetvédelmi szervezetek vagy szakértők képviselik a nézőpontját. |
| Értéklánc az értékláncszereplők közvetlen bevonása nélkül (§33) | Átlagos regionális vagy ágazati adatok és általánosan elérhető információk is elfogadhatók. |
| Indokolatlan költség vagy erőfeszítés nélkül elérhető információk (§32) | Nem kell minden lehetséges IRO-t értékelnie, és nem kell minden lehetséges érdekelt felet megkérdeznie. |
| ESRS 2 IRO-1: a konzultációt csak akkor kell leírni, ha volt | Ha konzultált, írja le, hogyan. Ha más forrásokra támaszkodott, azokat ismertesse. |
| Frissítés csak jelentős változás esetén (§34) | Nem kell minden évben megismételni a teljes bevonást, ha az üzleti tevékenység, az értéklánc vagy a módszertan nem változott jelentősen. |
Az irány egyértelmű: kevesebb formalitás, több relevancia. Az érdekelt felek hozzájárulása elvárás, de származhat meglévő folyamatokból és képviselőktől, amennyiben be tudja mutatni, honnan ered, és hogyan alakította a következtetéseit.
Érintett érdekelt felek és a fenntarthatósági nyilatkozat felhasználói
Az ESRS az érdekelt felek két csoportját különbözteti meg. Összekeverésük az egyik leggyakoribb hiba.
| Érintett érdekelt felek | A fenntarthatósági nyilatkozat felhasználói | |
|---|---|---|
| Kik | Személyek vagy csoportok, akiknek érdekeit az Ön tevékenysége és értéklánca befolyásolja vagy befolyásolhatja | Elsődleges felhasználók (befektetők, hitelezők, egyéb hitelezői kör) és egyéb felhasználók (üzleti partnerek, szakszervezetek, civil társadalom, elemzők, hatóságok) |
| Példák | Saját munkavállalók, az értéklánc munkavállalói, a telephelyek környékén élők, fogyasztók és végfelhasználók, a természet mint néma érdekelt fél | Bankok, befektetők, ESG-kérdőívet küldő nagy ügyfelek, biztosítók |
| Elsősorban ehhez adnak inputot | Hatás szerinti lényegesség: hatásai súlyossága és valószínűsége | Pénzügyi lényegesség és információigény: mely kockázatok és lehetőségek számítanak, mit kell a felhasználóknak tudniuk |
| Jellemző módszer | Átvilágítási párbeszéd, workshopok, képviselők, interjúk | Interjúk, ESG-kérdőívek és minősítési megkeresések elemzése |
A két csoport átfedhet. Egy szakszervezet képviselheti az érintett munkavállalókat, és egyúttal olvashatja is a jelentését. A lényeg, hogy tudja, milyen szerepben kér valakitől inputot, és az elemzés melyik részét támasztja alá a válasza.
1. lépés: Az érdekelt csoportok összegyűjtése
Az értékláncából induljon ki, ne a címlistájából. Haladjon végig a beszállítói oldalon, a saját tevékenységén és a vevői oldalon, és kérdezze meg: kiknek az érdekeit érinti ez, és kinek van szüksége információra róla?
Jellemző lista egy gyártó vállalatnál:
- Saját munkaerő: munkavállalók, üzemi tanács, kölcsönzött munkaerő
- Az értéklánc munkavállalói: a kulcsbeszállítók dolgozói, logisztikai szolgáltatók
- Érintett közösségek: a gyártótelephelyek szomszédai, a nyersanyag-kitermelési területek közösségei
- Fogyasztók és végfelhasználók: a termékeit használó ügyfelek
- Természet: környezeti adatokon, civil szervezeteken vagy szakértőkön keresztül képviselve
- A jelentés felhasználói: bankok, befektetők, nagy ügyfelek, biztosítók
Csoportokban gondolkodjon, ne egyénekben. Öt-tíz érdemi csoport a cél, nem 80 név.
2. lépés: Az érdekelt felek feltérképezése (befolyás-hatás mátrix)
Nem minden csoport igényel azonos mélységű bevonást. Az érdekelt felek térképe segít eldönteni, hová érdemes energiát fektetni. A klasszikus változat egy kéttengelyű mátrix:
- Hatás: mennyire érinti a csoport érdekeit az Ön tevékenysége (vagy mennyire hat a csoport Önre)?
- Befolyás: mekkora befolyása van a csoportnak az Ön döntéseire, és Önnek a csoportra?
A lényegességi elemzésben egy harmadik dimenzió is hasznos: a tudás. Mennyire ismeri már a csoport szempontjait? A nagy hatású, de kevéssé ismert csoportoknál éri meg leginkább a közvetlen bevonás. Egy rendszeres párbeszédből jól ismert csoportnál gyakran elég egy rövid validálás.
Az érdekelt felek elemzése és relevanciamátrixa a Materiality Master szoftverben
A térképen elfoglalt hely megmutatja, hogyan vonja be az egyes csoportokat:
| Pozíció | Javasolt megközelítés |
|---|---|
| Nagy hatás, kevés tudás | Közvetlen bevonás: interjúk, workshopok, vagy képviselők, ha a csoport nehezen elérhető |
| Nagy hatás, sok tudás | Meglévő párbeszéd felhasználása (átvilágítás, üzemi tanács, panaszkezelés) és az IRO-értékelés validálása |
| Kis hatás, nagy befolyás (gyakran felhasználók) | Rövid interjú vagy ESG-megkereséseik elemzése |
| Kis hatás, kis befolyás | Általában elegendő a dokumentumelemzés |
3. lépés: Arányos módszerek kiválasztása
A felülvizsgált ESRS nem ír elő módszert. Válassza azt a legegyszerűbb módszert, amely megbízható inputot ad azokhoz az IRO-khoz, amelyeknél az eredmény nem egyértelmű.
| Módszer | Kinek a bevonására alkalmas | Ráfordítás | Mire figyeljen |
|---|---|---|---|
| Meglévő források (munkavállalói felmérés, panaszkezelési mechanizmus, beszállítói auditok, ügyfélpanaszok) | Az átvilágítás során már bevont csoportok | Alacsony | Ellenőrizze, hogy az adatok frissek-e és lefedik-e a releváns témákat |
| Képviselők (civil szervezetek, szakszervezetek, ágazati kezdeményezések) | Értéklánc munkavállalói, közösségek, természet | Alacsony–közepes | Indokolja, miért hiteles a képviselő az adott csoport számára |
| Dokumentumelemzés (ágazati tanulmányok, civil jelentések, tudományos adatok) | Természet, távoli értéklánc, top-down következtetések | Alacsony | Adja meg a forrásokat, hogy a könyvvizsgáló követni tudja |
| Rövid online kérdőív | Nagy, elérhető csoportok (munkavállalók, ügyfelek) | Közepes | Legyen rövid, és kötődjön az IRO-listához; a hosszú kérdőívek zajt termelnek |
| Interjúk | Bank, befektetők, üzemi tanács, kulcsbeszállítók | Közepes | Készítse elő a kérdéseket, és rögzítse a jegyzeteket |
| Workshopok | Az IRO-értékelés validálása belső szakértőkkel és képviselőkkel | Közepes–magas | Hívja meg a megfelelő résztvevőket; az eredményeket közvetlenül az IRO-khoz rendelje |
Két alapelv segít:
- Az egyértelmű témák alig igényelnek bevonást. Ha egy téma nyilvánvalóan lényeges vagy nem lényeges (top-down megközelítés, ESRS 1 §27), elegendő a dokumentált indoklás. Az érdekelt felek bevonását a határesetekre összpontosítsa, ahol valóban megváltoztathatja az eredményt.
- Előbb hasznosítson, aztán kérdezzen. Az éves munkavállalói felmérés, a beszállítói kockázatelemzés vagy a panaszkezelési mechanizmus bejelentései gyakran már tartalmazzák, amire szüksége van. Ugyanazon emberek ismételt megkeresése fáradtságot okoz, értéket viszont nem teremt.
4. lépés: A megfelelő kérdések feltevése
Bármelyik módszert választja, a kérdések a konkrét hatásokra, kockázatokra és lehetőségekre (IRO-kra) vonatkozzanak, ne általános fenntarthatósági témákra. Jó kérdések például:
- Mely tevékenységeink érintik Önöket a leginkább, pozitívan vagy negatívan?
- Teljes a lehetséges hatások listája, vagy hiányzik valami?
- Mennyire súlyosnak ítélik ezt a hatást (mérték, kiterjedés, orvosolhatóság)?
- Mennyire valószínű, hogy ez a potenciális hatás bekövetkezik?
- Milyen fenntarthatósági információkra van szükségük tőlünk, és milyen döntésekhez? (felhasználók esetében)
Érdekelt csoportonként összeállított, kész kérdéssorokat, kérdőív- és interjúsablonokkal együtt, lényegességi elemzés kérdőív című cikkünkben talál.
5. lépés: Az eredmények beépítése az IRO-értékelésbe
Az érdekelt felek hozzájárulása nem önálló eredmény, hanem bizonyíték az értékeléséhez. Minden olyan IRO-nál, amelyhez érdekelt feleket vont be, rögzítse:
- Ki adott inputot (csoport, képviselő vagy forrás)
- Mit mondtak a súlyosságról, a valószínűségről vagy a pénzügyi jelentőségről
- Hogyan módosította vagy erősítette meg ez az értékelését
Ha az érdekelt felek egy hatást jóval súlyosabbnak ítélnek, mint a belső csapat, az nem automatikusan döntő, de meg kell indokolnia, miért követte vagy nem követte az álláspontjukat. Kettős lényegességi elemzés példánk bemutatja, hogyan kombinált egy közepes méretű gyártó vállalat workshopokat, üzemi tanácsi interjút, képviselőként civil jelentéseket és banki interjút, és hogyan került mindez az értékelésbe.
6. lépés: Dokumentálás a könyvvizsgáló számára
Korlátozott bizonyosságot nyújtó tanúsítás esetén a könyvvizsgáló a folyamatot vizsgálja, nem csak az eredményeket. Az érdekelt felekre vonatkozóan a teljes dokumentáció tartalmazza:
- az érdekelt felek listáját a csoportokkal, a szerepükkel (érintett vagy felhasználó) és a feltérképezés indoklásával
- a bevonási naplót: milyen módszerrel, mikor, kivel, illetve melyik meglévő forrást vagy képviselőt használta
- a feltett kérdéseket és a válaszok összefoglalását
- az input és az IRO-értékelés kapcsolatát, beleértve azokat az eseteket, amikor eltért az érdekelt felek véleményétől, és ennek okát
- képviselők és dokumentumelemzés esetén: miért hiteles a forrás az általa képviselt csoport szempontjából
- a legutóbbi frissítés dátumát, és hogy azóta történt-e jelentős változás (§34)
Ez a dokumentáció egyben az ESRS 2 IRO-1 szerinti közzététel alapja is. Ha konzultált az érdekelt felekkel, írja le, hogyan. Ha az átvilágításra és képviselőkre támaszkodott, mondja ki. A dokumentációnak mindkét esetben alá kell támasztania, amit leír. Hogy a könyvvizsgálók mi mást vizsgálnak még, azt kettős lényegességi elemzés auditálása ellenőrzőlistánk foglalja össze.
Létezik szoftver, amely kezeli az érdekelt felek bevonását?
Igen. A táblázatok és a kérdőíves eszközök összegyűjtik a válaszokat, de elszakítják őket attól az IRO-értékeléstől, amelyet alá kellene támasztaniuk. A könyvvizsgáló éppen erre a kapcsolatra kíváncsi.
A Materiality Master rendszerben az érdekelt felek elemzése maga is a kettős lényegességi elemzés része:
- Érdekelt felek nyilvántartása és mátrixa: vegye fel az érdekelt csoportokat, értékelje indoklással az érdeklődést, a befolyást és a tudást, és a mátrix automatikusan elkészül.
- Input közvetlenül az elemzésben: hívja meg az érdekelt feleket vagy képviselőiket az elemzésbe, kizárólag azokhoz az IRO-khoz hozzáférve, amelyeket értékelniük vagy véleményezniük kell. A hozzájárulásuk így közvetlenül az értékelésbe kerül, nem egy külön fájlba.
- Érdekelt felek összekapcsolása az IRO-kkal: minden IRO-nál rögzítse, melyik érdekelt fél és hogyan vett részt (kérdőív, interjú, workshop, képviselő).
- Ellenőrzési nyomvonal: minden értékelésmódosítás indoklással együtt naplózásra kerül, így megmutathatja, hogyan alakította az érdekelt felek inputja az eredményt.
A Hogyan végezzük el az érdekeltek értékelését a Materiality Masterben súgócikk videóval mutatja be a lépéseket, a felhasználói hozzáférés kezelése pedig elmagyarázza, hogyan adhat korlátozott hozzáférést az érdekelt feleknek.
Gyűjtse az érdekelt felek inputját közvetlenül a lényegességi elemzésben
Térképezze fel érdekelt feleit, hívja meg őket az őket érintő IRO-k értékelésére, és minden visszajelzést kapcsoljon az értékeléséhez, teljes ellenőrzési nyomvonallal. A felülvizsgált ESRS-hez igazítva.
Gyakori hibák
- Egyetlen nagy felmérés mindenkinek. Az általános kérdőívek általános válaszokat adnak. A kérdéseket kösse az IRO-khoz és az adott csoport szerepéhez.
- Az érintett felek és a felhasználók összekeverése. A befektetők a pénzügyi jelentőségről tudnak mondani valamit, nem arról, mennyire súlyosan érintik a beszállítók munkavállalóit az Ön tevékenységei.
- Bevonás ott, ahol az eredmény egyértelmű. Az energiát a határesetekre fordítsa.
- A néma érdekelt felek elfelejtése. A természetnek és a nehezen elérhető értékláncbeli munkavállalóknak képviselőkre van szükségük, nem kihagyásra.
- Nincs kapcsolat az input és az értékelés között. Ha nem tudja megmutatni, hogyan befolyásolta az input az értékelést, a bevonás keveset ér a könyvvizsgálat során.
- Mindent megismételni minden évben. A §34 szerint csak jelentős változás esetén kell frissíteni.
A legfontosabb tudnivalók
- Az érintett érdekelt felek bevonása továbbra is kulcsfontosságú input (ESRS 1 §42), de elegendő az átvilágítás során végzett bevonás; külön folyamatra nincs szükség.
- Különböztesse meg az érintett érdekelt feleket (input a hatásokhoz) és a nyilatkozat felhasználóit (input a pénzügyi jelentőséghez és az információigényhez).
- A befolyás-hatás mátrix megmutatja, hol éri meg a közvetlen bevonás; máshol képviselők és meglévő források is elegendők.
- Civil szervezetek, nem kormányzati szervezetek és szakszervezetek képviselőként járhatnak el, a természet pedig néma érdekelt félként kezelhető.
- Dokumentálja, ki és hogyan vett részt, és hogyan változtatta meg az input az IRO-értékelést. Az ESRS 2 IRO-1 keretében írja le a konzultációt, ha konzultált.
Szeretné az érdekelt felek elemzését és a kettős lényegességi elemzést egy helyen elvégezni? Kezdje el ingyen a Materiality Masterben, vagy hasonlítsa össze csomagjainkat és árainkat.
